Rövid válasz
Ha a válás után megváltoznak a család körülményei, a korábbi megállapodás nem szentírás. A mediáció segítségével a szülők új szabályokat alakíthatnak ki a kapcsolattartásról, a nyaralásokról, az új partnerek szerepéről és a hétköznapi döntésekről.
Miért nem elég mindig az, ami a papíron szerepel?
A bírósági vagy ügyvédi megállapodás szükséges keretet ad, de nem tud minden későbbi élethelyzetet előre látni. Nem feltétlenül rendezi, hogy az új partner elmehet-e a gyerekért az óvodába, ki segít egy üzleti út alatt, hogyan változik a nyári rend, vagy mi történik, ha két mozaikcsalád gyerekeinek kapcsolattartási hete ütközik.
Ezek a mikrokonfliktusok apróságnak tűnnek, mégis belőlük indul újra a legtöbb vita. A jogi keret megmarad, de a működés elakad.
„Lehet, hogy született egy egyezség, de a mindennapi részletekre nem tért ki. Ilyenkor új keretekre és újrakeretezésre van szükség.”— Martonfalvay Lilla, igazságügyi mediátor
Milyen változások tehetik működésképtelenné a régi rendszert?
- Az egyik szülőnek új párkapcsolata vagy új gyereke születik.
- Mozaikcsalád alakul ki, eltérő kapcsolattartási hetekkel.
- Valamelyik szülő elköltözik vagy más városban vállal munkát.
- Megváltozik a gyerek iskolája, fejlesztése vagy táborozási rendje.
- A korábban működő váltott gondoskodás már nem illeszkedik az élethez.
- A szülők között újra felerősödik a sértettség vagy a kontrollharc.
Mikor van szükség mediációra, és mikor jogi segítségre?
Jogi segítségre akkor van szükség, ha a megállapodás végrehajthatóságát, hivatalos módosítását vagy valamelyik fél jogait kell rendezni. A mediáció más kérdésre válaszol: hogyan tudnak a szülők olyan működő megoldást kialakítani, amelyet később mindketten képesek betartani.
A két folyamat nem zárja ki egymást. Martonfalvay Lilla összetettebb családi és vagyoni ügyekben ügyvéd kollégákkal is együttműködik: a mediációban a felek kitárgyalják a vitás részleteket, a szükséges jogi formát pedig ügyvéd vagy bíróság biztosíthatja.
Mit lehet újratervezni mediációban?
01 // Kapcsolattartási rend
Hétköznapok, hétvégék, ünnepek, nyári szünetek, táborok és rendkívüli programok.
02 // Átadás és kommunikáció
Hol történik az átadás, hogyan jeleznek késést, betegséget vagy változást, és mikor indokolt a telefonos kapcsolat.
03 // Új partnerek és családtagok szerepe
Ki viheti el a gyereket, milyen helyzetekben segíthet nagyszülő vagy új partner, és milyen információt osztanak meg egymással.
04 // Költségek és közös döntések
Táborok, fejlesztések, utazások, rendkívüli kiadások és a döntések előzetes egyeztetése.
Mitől lesz működőképes az új megállapodás?
Nem attól, hogy minden helyzetre részletes szabály készül. Hanem attól, hogy a felekben megvan az együttműködés és a kölcsönös tisztelet szándéka. A jó megállapodás elég konkrét ahhoz, hogy kapaszkodót adjon, és elég rugalmas ahhoz, hogy az élet változásai mellett is használható maradjon.
A mediátor felismerésekhez segíti a feleket: mit próbálok valójában megvédeni, mi a saját szerepem a konfliktusban, és hogyan tudok úgy változtatni, hogy közben a gyereknek ne kelljen a rendszer terhét viselnie?
Hogyan dolgozik Martonfalvay Lilla a válás utáni konfliktusokkal?
A Mediation Art folyamatában a felek először külön-külön is elmondhatják a saját történetüket, majd közös üléseken dolgoznak a vitás kérdéseken. Martonfalvay Lilla nem valamelyik fél meggyőzését vállalja, hanem lefordítja és strukturálja az egymásnak feszülő szempontokat, hogy azokból élhető megállapodás születhessen.
Gyakori kérdések
Módosítható a kapcsolattartási megállapodás mediációval?
Igen. A felek mediációban új megállapodást dolgozhatnak ki. Hogy ebből mi igényel hivatalos jogi jóváhagyást, az az adott ügytől függ, ezért szükség esetén ügyvéd bevonása indokolt.
A mediáció akkor is segíthet, ha már évek óta elváltunk?
Igen. Sok válás utáni konfliktus évekkel később, új partner, költözés vagy megváltozott gyermeki szükségletek miatt erősödik fel. A mediáció ilyenkor is használható.
Mi a különbség a mediátor és az ügyvéd szerepe között?
Az ügyvéd jogi tanácsot és képviseletet ad. A mediátor a felek közötti kommunikációval, az érdekek feltárásával és a közösen elfogadható megoldás kialakításával dolgozik. A két szakma együtt is működhet.
Mi történik, ha az egyik szülő csak a másikat akarja meggyőzetni a mediátorral?
A mediátor nem valamelyik fél szövetségese, és nem feladata a másik fél meggyőzése. A folyamat csak akkor tud működni, ha mindkét fél legalább minimálisan nyitott a közös megoldás keresésére.